Hasznos dokumentumok - Documente

Könyvtári fogalmak

adatbázis:

            Egyedek tulajdonságok és kapcsolatok szervezett együttese.

audiovizuális dokumentum:

Azon dokumentumok összefoglaló neve, amelyek hangfelvételt és/vagy mozgóképanyagot tartalmaznak, hordozó anyagukra való tekintet nélkül.

bibliográfia:

Egy adott témában fontos dokumentumok címeit rendszerzően tartalmazó jegyzék. Szakirodalom jegyzéknek is mondjuk. A görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni.

dokumentum:

Az ismerethordozók általános, összefoglaló neve. A klasszikus ismerethordozókon kívül (könyv, folyóirat stb.) beletartoznak az audiovizuális és elektronikus hordozók egyaránt.

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO):

Az ismereteket és a hordozóikat rendszerező könyvtári módszer, amelyet a tizedes számok alapján alakítottak ki. Tíz nagy csoportba sorolja a tudományokat, s mindegyiken belül tíz osztály, azon belül tíz alosztály stb. hozható létre. A számítógépes könyvtári feldolgozás elterjedésével egyre inkább háttérbe szorul a gyakorlati jelentősége.

elektronikus vagy digitális könyvtár:

Számítógépes (digitális) formában tárolt könyvtári jellegű dokumentumgyűjtemény, illetve egy hagyományos könyvtár gyűjteményének elektronikus dokumentumokból álló része, amely ma már többnyire elérhető távolról is, az interneten keresztül.

elektronikus dokumentum:

A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusnak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt. Ide tartozhat a CD_ROM, de az egyszerű számítógépes file is.

enciklopédia:

Az ismereteket átfogó címszavakban közlő speciális vagy általános kézikönyv, ahol a szócikkek lehetnek betűrendi besorolásúak és tematikusak is.

folyóirat:

Rendszeres időszakonként megjelenő (általában havonta, kéthavonta) sajtótermék, amely valamely téma vagy szakterület szellemi termékeit, illetve híreit közli.

gépesített kölcsönzés:

A modern könyvtárakban nem csupán a könyvek adatait tartják nyilván számítógépes katalógusban, hanem az olvasókét is. A két adatbázis a könyveken és az olvasók kártyáján lévő vonalkód segítségével pillanatok alatt összekapcsolható, s a határidő, tartozás stb. problémáit ettől kezdve a rendszer automatikusan nyilvántartja.

helyrajzi szám:

A szakrendi jelzet és a betűrendi jelzet együttes alkalmazása a dokumentumok szabadpolcos rendszerben való elhelyezésénél, hogy azok könnyen előkereshetők és visszaoszthatók legyenek.

időszaki kiadványok:

A rendszeres időszakonként megjelenő sajtótermékek összefoglaló neve (folyóirat, újság).

integrált könyvtári rendszer:

A könyvtári munkafolyamatok (beszerzés, feldolgozás, kölcsönzés stb.) nagy részét vagy teljes egészét segítő, automatizáló szoftverrendszer. Jellemzően egymással együttműködő modulokból áll. A felhasználók ebből leggyakrabban a számítógépes katalógussal és a gépesített kölcsönzéssel találkoznak csak.

ISBN: (International Standard Book Number)

Nemzetközi szabványos könyvazonosító szám. A könyvek egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.

ISSN: (International Standerd Serial Number)

Nemzetközi szabványos időszaki kiadvány-azonosító szám. Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.

katalógus:

A könyvtári szóhasználatban a dokumentumok sokoldalú visszakereshetőségét biztosító rendszer, amely régebben listák, majd cédulák formájában, újabban számítógépes katalógusként működik.

kézikönyv:

Az egyes tárgykörök, szakterületek átfogó eligazító könyveinek általános neve ide tartoznak a lexikonok és az enciklopédiák is.

kézikönyvtár:

Az adott könyvtár lehetőségeihez képest a legfontosabb, legtöbbször nem kölcsönözhető kézikönyvek kiemelt gyűjteménye.

kéziratos dokumentum:

A dokumentumok speciális, nem sokszorosított és terjesztett fajtája. Általában kézzel írott, de a modern korban készülhetett írógéppel vagy számítógéppel.

képi dokumentum:

A dokumentumoknak az a fajtája, amely elsősorban kép vagy rajz formájában hordozza az információt (pl. fotó, képeslap).

kötelespéldány:

A középkor vége óta ismert jog, amely egy vagy több fontos könyvtár számára biztosítja, hogy kötelező érvénnyel megkapja az előállítótól az adott dokumentumot. Legfontosabb szerepe abban van, hogy egy nemzet, egy nyelv stb. teljes dokumentumtermése nyilvántartásba kerüljön, illetve lehetőség szerint az összes dokumentum az utókor számára is elérhető maradjon.

lexikon:

Az ismereteket mindig betűrendbe szedő rövid címszavakban tárgyaló általános vagy speciális kézikönyv.

multimédia:

1.     Olyan dokumentum, amely egyszerre tartalmaz szöveget, grafikát, videót, képet, hangot, animációt.

2.     Olyan rendszer, amely ezek együttes megjelenítésére alkalmas.

nyomtatott dokumentum:

A dokumentumoknak azon fajtái, amelyeket valamilyen technikával nagyobb példányszámba sokszorosítottak, s terjesztésre szántak. Ide tartozik elsősorban a könyv, a folyóirat és az újság.

ősnyomtatvány:

A könyvnyomtatás első félszáz évében készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez.

referátum:

1.     Valamely dokumentum tartalmáról szóló, annak lényeges állításait röviden összefoglaló tájékoztatás. Általában folyóiratszerű gyűjteményes formában jelenek meg, tartalmilag egyes tudományágakhoz kötődve. A tudósok így könnyen tájékozódhatnak, hogy érdemes-e megszerezniük az eredeti dokumentumot.

2.     Hasonlóan nevezzük, amikor valaki beszámol olvasmányaiból, pl. előzetes készülés után az órán.

szabadpolcos rendszer:

A zárt raktári renddel ellentétben kialakított könyvtári rend, ahol minden dokumentum nyilvánosan megtekinthető, kézbe vehető. A dokumentumok elhelyezése tematikus, a visszakereshetőséget a szakrendi jelzet biztosítja.

szakrendi jelzet:

A dokumentumon található, annak tartalmi besorolására utaló jel, legtöbbször az ETO számból kialakítva.

számítógépes katalógus:

Könyvtárak távolról, hálózaton (általában ingyenesen) elérhető számítógépes katalógusa. Rendszerint egy integrált könyvtári rendszer a „nagyközönségnek” szánt modulja. A könyvtári katalóguson kívül esetleg más adatbázisokat és online szolgáltatásokat is tartalmazhat. Idegen rövidítéssel OPAC (Open Public Access Catalog) /magyarul kb.: nyilvánosan elérhető katalógus/.

szerzői betűrendes katalógus:

A könyvtári katalógusok azon fajtája, amikor a dokumentumokat a rendszer szerzőik betűrendjében sorolja föl.

szerzői jog:

A szellemi alkotások, így az azokat őrző dokumentumok megvásárlásakor nem kerülnek teljes mértékben birtokunkba, vagyis a bennük szereplő ismeretanyaggal, tudással kapcsolatban kötelezettségeink vannak. Ez azt jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat. A szerzői jog a dokumentumok létrehozóinak  ezen különleges viszonyát tárgyalja. Hogy kit illet meg az adott mű esetében ez a jog, ezt jelöli az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele a körbezárt „C”.

szótár:

Egy nyelv szókincsét, vagy annak egy részét betűrendes formában bemutató kézikönyv: Az egynyelvű változat a szavakat saját nyelvén magyarázza (pl. értelmező szótár), míg a kétnyelvű vagy többnyelvű szótárak a nyelvtanulást, illetve a fordítást segítik.

tárgyszókatalógus:

A könyvtári katalógusok azon fajtája, amely a dokumentumokat a könyvtárosok által adott tartalmi ismérvek (tárgyszavak) betűrendjében sorolja föl.

zárt raktári rend:

Régebbi vagy nagyon nagy állománnyal rendelkező könyvtárak állomány kezelési módja, ahol a dokumentumok nem szabadon elérhetők (mint a szabadpolcos rendszerben), hanem többnyire csak a katalógusokon keresztül. A könyveket ilyenkor beszerzési vagy más praktikus rendben helyezik el egy zárt raktárba.