A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

    Január 22-én,  Magyar Kultúra Napján, A magyar kultúra Tusnádfürdőn cimű előadássorozattal köszöntöttük egyidőben a  Hymnusz születésnapját is.
Ez alkalomból megemlékező ünnepségünk rendezvénysorozata, a Közösségi Házban kapott helyet.
Az esemény megszervezésében és lebonyolitásában közreműködtek a Jókai Mór Általános Iskola diákjai és tantestülete valamint a Városi Könyvtár.
 A Jókai Mór Általános iskola honlapján, az alábbi linken http://jokaiiskola.ro/index.php/hu/esemenyek/magyar-kultura-napja-2016/ megtekinthető műsorunkról az összeállitás, fotókkal.

Bevezető gondolatként egy kisfilmet hallgattunk meg, amely rávilágitott az esemény jelentőségére
 és ráhangolt az Ünnep, a mi ünnepünk közös megélésére.

https://www.youtube.com/watch?v=QQMM_-rhMaQ

 Ünnep-köszöntő beszédemben, Kölcseyt méltattam , Főhajtás csillagok vándora cimű verssel állitva emléket nemzeti imánk, a Hymnusz költőjének.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Szeretettel és tisztelettel köszöntök minden kedves jelenlévőt a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Minden nemzet  életében vannak jelentősebb események, ünnepnapok, amikor felöltöztetjük lelkünket, elménket, szivünket, hogy fejet hajtsunk szóban, dalban, művészeti alkotásokban azok előtt akik voltak, akik alkottak, szóltak és mertek…

A Magyar Kultúra napja, Kölcsey Ferencz-Hymnuszának  születése napja is egyidőben, ugyanis 1823 ban e napon, január 22-én fejezte be megirását,Isten aldd meg a magyart! kezdetű  nemzeti imánknak…Boldog születésnap gyanánt Kölcsey Ferencz tiszteletére szóljanak az alábbi sorok :

Főhajtás Csillagok vándora

Kölcsey Ferenc

Alázattal hajtok fejet előtted Kölcsey Ferencz!

Te adtál e népnek nevéhez méltó Égi éneket,

Mely Himnusz a magyar nép zivataros századaiból,

Mely népet e rút világ milliószor megtiport!

E költeményed tán' Isten szájából származik,

E költeményed erőt ád, ha a kéz hanyatlik!

Büszkeséggel tölti el azt, kinek e Hon mindene,

Büszkeséggel tölti el azt, ki e Magyar Föld gyermeke!

Meggyötört lelkünknek olyan ez, mint Égi Manna,

Új tűz támad abban, új ritmusra dobban!

Véled együtt kérem most én is a Jóistent:

Áldja meg a magyart jókedvben, bőségben!

Hisz' megszenvedte már e nép a Múltat s Jövendőt!

Himnuszod zengve teremtsen szebb esztendőt!

S mikor érzed, hogy a szív fárad, a Hit lanyhul,

Tekints le ránk jó Kölcsey Ferencz a magasbul!

S juttasd eszünkbe felejtett Himnuszunk

S juttasd eszünkbe, mi magyarok nem alhatunk!

Juttasd eszünkbe azt is, vélünk a Jóisten,

Ki kész reá, hogy nékünk sok Hazafit teremtsen!

Mint amilyen Te is voltál jó Kölcsey Ferenczem!

Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, arról, amely jelzőjét és minősítését adhatja létünknek, amely megkülönböztet bennünket más népektől. Ez a magyar kultúra.

Kodály Zoltán szavaival élve:

"A magyar kultúra örök harc a hagyomány (népi műveltség) és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt is szervesen magába olvasztja...”

Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.

Nem véletlen, hogy értékeink, kincseink közül éppen nemzeti himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé. Nem csak a magyar sors, magasztos történelmünk viharos évszázadai sejlenek föl gyönyörű himnuszunkban, hanem a nép által átörökített, megőrzött - tudatunkban folytonosan jelenlévő és belőle építkező - kultúra is. Így az oly sokszor énekelt vagy idézett sorok között - "Isten áldd meg a magyart" - mindig ott dobog, ott lüktet a közismert "Megismerni a kanászt" kezdetű pásztornóta is, amely kultúránk közös kincse. Mert ahogyan Kodály Zoltán írja: "Az az igazság, hogy a földműves nép közt fennmaradt dalok java, valamikor az egész magyarság tulajdona volt... ez az a közösség, ahol egy érzésben találkozhat az egyszerű pásztor, a nemzet bármely nagyjával, ahol mind a kettő csak ember, és annyit ér, amennyire ember."

Szívből kívánom  , hogy e mai nap igazi ünnep legyen, Aranyosi Ervin felhivása minket is kötelezzen s nemcsak e napon:

Magyar Kultúra Napja van,

szeressünk hát mindannyian!

Játszunk egy élő szerepet,

s vezessen jóság, szeretet!

   Ez követően ppt bemutatóra került sor, amely összefüggéseiben mutatta be a Magyar Kultúra Napját a Hymnusz születésnapjával való nem véletlenszerű egybeesését.

Köllő Zsófia, magyar irodalom szakos tanárnő előadasában hangzott el a Hymnusz, teljes szövegével, szavalva.

A kiállitás anyagát, a témába illeszkedő, könyvtárunkban is megtalálható, fellapozható könyvekből bocsájtottuk megtekintésre, kiemelve Kölcsey Ferenc kései remekművét,  Parainesis Kölcsey Kálmánhoz cimű irását.

   A Jókai Mór Általános iskola tanulói által készitett fali-hirdetőkön, Magyar kultúra Tusnádfürdőn cimmel, városunk hirességeiről, szépségeiről, értékeiről tanuskodó  fotókat és bejegyzéseket tekinthettünk meg, amelyek helyi jellegzetességű kultúránk részét képezik és szervesen beépithetők egyetemes kultúránk kincsei közé.

         

  A kisfilm is arról tanuskodik mennyi értékkel bir kisvárosunk a nagyvilágban. A mi kötelességünk, hogy felfedezzük, ápoljuk és továbbitsuk, nem utolsó sorban büszkélkedjünk vele.

   A magyar kultúra nevében elhangzott a másik hires nemzeti költeményünk, Vörösmarty Mihály Szózat cimű verse.

Kőműves Kelemenné népballada hangzott el, a Jókai Mór iskola diákjai tolmácsolásában.

Népdalokat énekeltek, Lázár Réka és Maksay Irénke.

Népdalcsokor, betanitotta Lázár Annamária tanitónő.

Népdalokat énekelnek, Lázár Réka és Maksay Irénke.

A Jókai Mór Iskola diákjaiból álló néptánccsoport tánca, betanitották Zólya Piroska és Zólya Zsombor.

Magyarlapádi táncok..leányos..

Legényes táncok..

Mezőségi táncok..

Záróakkordként a Hymnusz meghallgatása volt a következő műsorszám, majd közös énekléssel zárult ünnepélyünk.

https://www.youtube.com/watch?v=HuBf9M4Et_8