A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Jókai Mór Általános iskolában megemlékezést tartottak, felhasználva az itt közzétett bejegyzést is...köszönjük az együttműködést !
https://www.facebook.com/jokaiiskolatusnadfurdo/posts/336147286903724
https://www.youtube.com/watch?v=HuBf9M4Et_8
https://www.youtube.com/watch?v=xn23qsHEmzk&t=13s
Január 22-ét – Himnuszunk születése napját – legújabb kori történelmünk avatta a Magyar Kultúra Napjává. Ez az a nap, amikor főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, arról, amely jelzőjét és minősítését adhatja létünknek, arról, amely megkülönböztet bennünket más népektől.
Aranyosi Ervin: Magyar Kultúra Napjára
Magyar Kultúra Napja ez,
vajon neked ez mit jelez?
Hallgatod csak a médiát,
s nem hallod néped jajszavát?
Vagy most szívedig engeded,
s a művészet, s a szeretet
segít végre megérteni:
– A teremtő, az isteni,
a felemelő gondolat,
mely megold fájó gondokat,
s mely felemel egy nemzetet,
az nem más: csak a szeretet!
Ha egy nemzet összefog,
pokol kialszik, összerogy,
s kézen fogva megyünk tovább,
s együtt teremtünk száz csodát!
Magyar Kultúra Napja van,
szeressünk hát mindannyian!
Játszunk egy élő szerepet,
s vezessen jóság, szeretet!
Aranyosi Ervin © 2016-01-13.A vers megosztása, másolása,csak a szerző nevével és a vers címévelegyütt engedélyezett. Minden jog fenntartva
http://versek.aranyosiervin.com/tag/magyar-kultura-napja/
Minden nemzet életében vannak jelentősebb
események, ünnepnapok, amikor felöltöztetjük lelkünket, elménket, szivünket,
hogy fejet hajtsunk szóban, dalban, művészeti alkotásokban nagyjaink előtt, akik alkottak, szóltak és mertek…
A Magyar Kultúra Napja, Kölcsey
Ferencz-Hymnuszának születése napja is egyidőben, ugyanis 1823 ban e
napon, január 22-én fejezte be megirását,Isten áldd meg a magyart!
kezdetű nemzeti imánkat…Boldog születésnap gyanánt Kölcsey Ferencz
tiszteletére szóljanak az alábbi sorok :
Főhajtás Csillagok vándora
Kölcsey Ferenc
Alázattal hajtok fejet előtted Kölcsey Ferencz!
Te adtál e népnek nevéhez méltó Égi éneket,
Mely Himnusz a magyar nép zivataros századaiból,
Mely népet e rút világ milliószor megtiport!
E költeményed tán' Isten szájából származik,
E költeményed erőt ád, ha a kéz hanyatlik!
Büszkeséggel tölti el azt, kinek e Hon mindene,
Büszkeséggel tölti el azt, ki e Magyar Föld gyermeke!
Meggyötört lelkünknek olyan ez, mint Égi Manna,
Új tűz támad abban, új ritmusra dobban!
Véled együtt kérem most én is a Jóistent:
Áldja meg a magyart jókedvben, bőségben!
Hisz' megszenvedte már e nép a Múltat s Jövendőt!
Himnuszod zengve teremtsen szebb esztendőt!
S mikor érzed, hogy a szív fárad, a Hit lanyhul,
Tekints le ránk jó Kölcsey Ferencz a magasbul!
S juttasd eszünkbe felejtett Himnuszunk
S juttasd eszünkbe, mi magyarok nem alhatunk!
Juttasd eszünkbe azt is, vélünk a Jóisten,
Ki kész reá, hogy nékünk sok Hazafit teremtsen!
Mint amilyen Te is voltál jó Kölcsey Ferenczem!
Ismerkedjünk meg a
Himnusz keletkezésének történetével!
Magyarországon
még a 18. században is az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga és a
Boldogasszony anyánk kezdetű vallásos énekeket énekelték néphimnusz gyanánt.
Így volt ez egészen 1823. január 22-éig, amikor Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt, a magyar nemzet legszebb imádságát. Ez az imádság örökre biztosította Kölcsey Ferenc halhatatlanságát. Nevét a költő beírta minden magyar szívébe. Ahogy a Himnusz öröklődik nemzedékről nemzedékre, úgy öröklődik Kölcsey Ferenc neve és emlékezete.
http://www.erdely.ma/hymnus/
Így volt ez egészen 1823. január 22-éig, amikor Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt, a magyar nemzet legszebb imádságát. Ez az imádság örökre biztosította Kölcsey Ferenc halhatatlanságát. Nevét a költő beírta minden magyar szívébe. Ahogy a Himnusz öröklődik nemzedékről nemzedékre, úgy öröklődik Kölcsey Ferenc neve és emlékezete.
http://www.erdely.ma/hymnus/
A
Himnusz – nemzeti fohászunk, amely az egész magyarság eszméletét, érzelemvilágát
átjáró óda, imádság. Magyarságunkat, közös hitünket, akaratunkat fejezi ki.
http://www.nemzetismeret.hu/?id=4.12
http://www.nemzetismeret.hu/?id=4.12
Erkel Ferenc jó húsz évvel később
zenét komponált ehhez a gyönyörű költeményhez. Hogy milyen áhítattal alkotta
meg művét, azt saját szavaiból tudjuk:
„Csend
van. Ülök és gondolkodom: hát, hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém
teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így gondolkozom,
eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt
mondta: Fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson
először eszedbe.
És
ott a szoba csöndességében megzendülnek ekkor az én fülemben a pozsonyi
harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után
olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz.”
Erkel
Ferenc ezt a művét benyújtotta a Nemzeti Színház pályázatára. A pályázatot ő
nyerte meg, s a Himnusz zenéjét 1844. július 12-én be is mutatták a Nemzeti
Színházban.
A
megzenésített Himnusz 1844. augusztus 10-én csendült fel először nyilvános
ünnepségen az óbudai hajógyárban a Széchenyi – gőzös vízre bocsátásakor.
Hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás-templomban szólalt meg először 1848.
augusztus 20-án.
Juhász Gyula: A
Himnusz
E bús imádságot dalolta ajkam,
Mikor nem is tudtam még, mit dalol,
Csak éreztem, hogy orgonás szavakban,
Ezer év búja búg a hant alól.
Mikor nem is tudtam még, mit dalol,
Csak éreztem, hogy orgonás szavakban,
Ezer év búja búg a hant alól.
A Végeken, hol mély magányban
éltem
S Rodostó gyásza szállt lelkem felett,
A néma dacban, büszke szenvedésben
Fajtám keserve, megértettelek!
S Rodostó gyásza szállt lelkem felett,
A néma dacban, büszke szenvedésben
Fajtám keserve, megértettelek!
E dalt dúdoltam ott fáradt
ajakkal,
Az éghez oly közel járt e magyar dal,
Kárpátok ormán ültem egyedül
Az éghez oly közel járt e magyar dal,
Kárpátok ormán ültem egyedül
És gondolkoztam Kölcsey felül,
Ki félszemével a jövőbe látott,
Szent táltosunk, teljék be látomásod!
Ki félszemével a jövőbe látott,
Szent táltosunk, teljék be látomásod!
A magyar kultúra egyidős Magyarországgal.
A magyar nép életét, gondolatvilágát, hovatartozását, helyét a világban
kultúránk ismerete adja.
Kultúránk
mutatja, bizonyítja eredetünket, létünket.
„A kultúránk akkor fejlődhet, ha a múltunkat, közös tudásunkat és identitásunkat hordozó emlékeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez; s mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkozás igényét is elősegítjük.ˮ (Biszak Sándor)
Minden kultúra egyedi és érdekes érték. Ahogyan vannak különböző növények és állatok, és azokat nem akarjuk összeolvasztani, mert beilleszkednek valamilyen ökológiai rendszerbe, úgy a kultúrákkal is hasonló a helyzet.
A kultúra abban a tudatban gyökerezik, hogy vannak dolgok, melyek nem haszonért valók, és mégis nélkülözhetetlenek.
"A magyar kultúra örök harc a hagyomány (népi műveltség) és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt is szervesen magába olvasztja...”
(Kodály Zoltán, 1939)
http://www.hirlevelplusz.hu/10-idezet-kolcsey-ferenctol/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése