IX. Nemzetközi Felolvasó Maraton - idén, Szabó Magda műveiből

                                                 

  

MEGHíVÓ  közös olvasásra „ SZABÓ MAGDA FELOLVASÓ MARATON” 2017.február 21-én (kedden)

Kedves régi és új felolvasóink!

Idén, február 21-én, Tusnádfürdő „apraja és nagyja” újból csatlakozunk  a már hagyományos módon megszervezett  IX. Nemzetközi Felolvasó Maratonhoz , ez alkalomból Szabó Magda műveiből olvasunk fel, az írónő születésének 100.  és halálának 10. évfordulójára emlékezvén.

A felolvasómaraton programja:
• 9.00-12.00 óra: 0-IV osztályok, a Jókai Mór Általános iskolában gyerekverseket hallgatnak meg, olvasnak és rajzolnak (”Ki hol lakik?” „ Bárány Boldizsár”).
• 10.00-11.00 óra, az óvodások, a könyvtárban meghallgatják „Bárány Boldizsár”-t, hangoskönyvből, majd ismerkednek a „Ki hol lakik? versikével, tetszés szerint megtanulnak belőle 1-2 szakaszt, majd rajzolnak.
• 12.00-től várjuk a felnőtt olvasókat is, a Közösségi Házba, közös felolvasásra!
• 13.30-tól az V-VIII osztályok, a Közösségi Házban felolvasnak és hangoskönyvekből hallgatnak részleteket , valamint az” Abigél”-musical részleteiből láthatnak egy kis ízelítőt olvasmányaikhoz…
Akinek nem sikerül eljutni a közös felolvasásra, otthonról is bekapcsolódhat, olvasva Szabó Magda művekből. ( A könyvtárban jelezhetik a részvételt).
                                                                Szeretettel várjuk a felolvasókat!

Előző években közösen olvastunk a következő szerzők műveiből, amint a könyvjelzők is emlékeztetnek:

link-ajánló:

http://www.kzs.hu/libri/szabo_magda.htm 

 https://www.youtube.com/watch?v=JDWQ8pDX-7s

 https://www.youtube.com/watch?v=L-LPVp07XlQ

https://www.youtube.com/watch?v=Bs5CHhB_Yd4&list=PLWz2ruYoq4sc19yO5tZCA_vbZZGn2NeC1 

https://www.youtube.com/watch?v=mZ661a4TBMI 

 

A Magyar Kultúra Napja

      Január 22-én a vasárnapi szentmisén ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Ennek jegyében csatlakoztunk az "Örökségünk" mozgalomhoz, mely Paksról indult 2015-ben, anyanyelvünk védelmében.
Ez alkalomból településünk emblematikus színhelyén ,katólikus templomunkban csendült fel a"Megtanulom, megőrzőm" cimű dal, az iskolások előadásában, zenekari kíséretben. Szép és felemelő érzés volt és lesz még folytatás..terveink szerint Március 15-re tánckorreográfiával kibővítve szeretnénk színre vinni, majd videófelvételt készíteni és beküldeni az idénre meghírdetett pályázatra.
 http://oroksegunk.net

 Köszönjük az összefogást és a lelkes munkát, úgy a pedagógusok részéről, akik betanították, Lázár Annamária-tanítónőnek, Zólya Piroskának, Köllő Zsófia-magyartanárnőnek valamint a Jókai Mór iskola diákjainak. Külön köszönet, a zenekarnak és irányítójuknak, Fábián Ildikónak!
Géza atyának köszönjük a videófelvételt!

https://www.facebook.com/bilibok.geza/videos/1336927542996282/

   Nem véletlen, hogy értékeink, kincseink közül a magyar nép jelképévé vállt Kölcsey Hymnusza és nemzeti himnuszunk születésnapjával esik egybe  a Magyar Kultúra Napja.  

   Kölcsey Ferenc , Hymnuszának-amely kelt” A magyar nép zivataros  századaiból” Csekén, 1823 jan 22-én, éppen 194. születésnapját ünnepeljük, ma 2017 Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján.

     Nemcsak a magyar sors, magasztos történelmünk viharos évszázadai sejlenek föl gyönyörű himnuszunkban, hanem a nép által átörökített, megőrzött - tudatunkban folytonosan jelenlévő és belőle építkező - kultúra is.

A  magyar ember érzésvilágában a Hymnusz jelenti azt az egyetemes  köteléket, amely a nemzettudat jegyében mindnyájunkat összeköt, a  magyar kultúra az, amely összeköti a magyarságot térben és időben, ha felhangzik a Hymnusz, megdobban a szivünk.

A magyar kultúra napjának ünneplése  lehetőséget biztosit számunkra, hogy méltóképpen megemlékezzünk nagyjainkról, legyen az író, költő, zenész, festő, vagy bármely területen alkotók munkásságáról-hála Istennek bőségesen jutott nekünk, magyaroknak ebből az áldásból, túl hosszú lenne most akár csak felsorolni is a legjelentősebbeket …., de tisztelet mindannyiuknak és köszönet a ránk hagyott értékekért!  A kultúra ereje,nem csupán az alkotásban rejlik, hanem az értő befogadásban, az értékek továbbadásában.

Kultúránk hordozza hagyományainkat, történelmünket, nemzeti önazonosságunkat és irányt mutat a jövő útjának keresésében.

Kodály Zoltánt idézve „Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.”egyértelművé válik, hogy miért fontos ünnep e jeles nap, számunkra!

Magyar életünk, túlélésünk kulcsa nyelvünk megőrzése. Óvnunk, védenünk kell édes anyanyelvünket, ehhez a feladathoz verseink kincsestárából erőt gyűjthetünk. Elolvasni gyönyörű nyelvünkön egy verset, olyan, mint kortyolni egy tiszta vizű forrásból.

Ez alkalomból Urkon Krisztina szavalta el,  Vörösmarty Mihály"Szózat"cimű költeményét, továbbá a" Kisboldogasszony "katólikus kórus is bekapcsolódott a Szózat, a Hymnusz és más kórusművek előadásával.
 

A kulturális megemlékezés után a veronai tragikus balesetben elhunyt áldozatokról gyertyagyújtással emlékeztünk meg, örök nyugodalmat nekik!

A fotókért, köszönet Dánel Attilának!

Januári évfordulók 2017 -Aniversări, comemorări, ianuarie 2017

http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/01/januari-evfordulok-2017.html

http://biblhr.blogspot.ro/2017/01/aniversari-comemorari-ianuarie-2017.html

Listă de aniversări şi comemorări literare a scriitorilor români în anul 2017

http://biblhr.blogspot.ro/2017/01/lista-de-aniversari-si-comemorari.html


Vasile Aaron (1770-1822) poet

- Ion Agărbiceanu (1882-1963) scriitor, ziarist şi prozator

- Dimitrie Anghel (1872-1914) poet, prozator, reprezentant al simbolismului

- Tudor Arghezi (1880-1967) poet, prozator şi gazetar

- Vasile Avram (1940-2002) scriitor, eseist

- Anatol E. Baconski (1925-1977) poet, teoretician literar, eseist şi traducător

- Cezar Baltag (1939-1997) poet şi eseist

- Camil Baltazar (1902-1977) poet

- Ioan A. Basarabescu (1870-1952) scriitor

- Jean Bart (Eugeniu P. Botez) (1877-1933) scriitor

- Nicolae Bălcescu (1819-1852) istoric, scriitor şi revoluţionar

- Mihai Beniuc (1907-1988) poet, prozator şi psiholog

- Ana Blandiana (Otilia Valeria Coman) (1942-) poetă, scriitoare, jurnalistă

- Dimitrie Bolintineanu (1825-1872) poet, om politic, diplomat

- Emil Botta (1912-1977) poet, prozator şi actor

- Ion Luca Caragiale (1852-1912) scriitor, nuvelist, dramaturg, poet, ziarist, şi director de teatru

- Otilia Cazimir (Alexandra Gavrilescu) (1894-1967) poet, prozator

- Nicolaie Costin (1660-1712) cronicar moldovean

- Nichifor Crainic (1889-1972) scriitor, poet, ziarist, filozof, editor şi om politic

- Gheorghe Crăciun (1950-2007) prozator, teoretician literar şi publicist

- Ion Creangă (1837-1889) scriitor, povestitor

- Petru Creţia (1927-1997) eseist, traducător şi filozof

- Petru Cimpoeşu (1952) scriitor, jurnalist şi redactor

- Ioan Dan (1922-2003) romancier şi memoralist

- Leonid Dimov (1926-1987) poet, traducător

- Ştefan Augustin Doinaş (1922-2002) poet, eseist, traducător, academician

- Petru Dumitriu (1924-2002) scriitor

- Mircea Eliade (1907-1986) istoric al religiilor, scriitor de ficţiune, filozof

- Victor Eftimiu (1889-1972) poet, dramaturg, povestitor, traducător

- Mihai Gafiţa (1923-1977) scriitor

- Bogdan Petriceicu-Haşdeu (1838-1907) scriitor şi filolog

- Ion Heliade Rădulescu (1802-1872) scriitor, poet, traducător, filolog şi om politic

- Anton Holban (1904-1937) scriitor, romancier şi eseist

- Eugen Ionescu (1912-1994) scriitor de limba franceză originar din România

- Petre Ispirescu (1830-1887) povestitor, scriitor, folclorist, editor şi tipograf

- Alexandru Ivasiuc (1933-1977) prozator şi romancier

- Gabriel Liiceanu (1942-) scriitor şi filozof

- Horia Lovinescu (1917-1983) dramaturg

- Titu Liviu Maiorescu (1840-1917) eseist, critic literar, estetician, filozof şi om politic

- Alexei Mateevici (1888-1917) scriitor

- Vlad Muşatescu (1922-1999) scriitor şi umorist

- Iosif Naghiu (1932-2003) dramaturg

- Fănuş Neagu (1932-) povestitor, scriitor şi dramaturg

- Ion Neculce (1672-1745) cronicar moldovean

- Constantin Noica (1909-1987) filozof, poet, eseist, scriitor şi publicist

- Octavian Paler (1926-2007) scriitor, jurnalist, editorialist şi om politic

- Camil Petrescu (1894-1957) scriitor, dramaturg şi poet

- Camil Petrescu (1892-1961) prozator şi traducător

- Radu Petrescu (1927-1982) prozator

- Alexandru Piru (1917-1933) critic şi istoric literar

- Marin Preda (1922-1980) nuvelist şi romancier

- Constantin Rădulescu-Motru (1868-1957) dramaturg, filozof, psiholog şi pedagog

- Mihail Sebastian (1907-1945) romancier şi dramaturg

- Marin Sorescu (1936-1997) poet, dramaturg, prozator, eseist şi traducător

- Zaharia Stancu (1902-1974) scriitor, jurnalist, publicist şi poet

- Ionel Teodoreanu (1897-1954) romancier şi avocat interbelic

- George Topârceanu (1886-1937) poet, prozator, memoralist şi publicist

- Radu Tudoran (1910-1992) romancier, prozator

- Grigore Ureche (1590-1647) cronicar moldovean

- Elena Văcărescu (1864-1947) scriitoarea franceză de origine română

- Ienăchiţă Văcărescu (1740-1797) poet, filolog şi istoric

- Tudor Vianu (1897-1964) estetician, critic şi istoric literar, poet, eseist, filozof şi traducător

- Iosif Vulcan (1841-1907) publicist şi scriitor

- Alexandru D. Xenopol (1847-1920) filozof, pedagog, sociolog şi scriitor

- Duiliu Zamfirescu (1858-1922) scriitor, publicist şi poet

Redactat de Borbé Levente